A mi víziónk az élő, egészséges talajokról
A mezőgazdaság és az ökológia nem ellentétei egymásnak – épp ellenkezőleg: aki már ma fenntarthatóan alakítja át a gazdaságát, az holnap versenyelőnyben lesz. A gazdálkodók számára ez egyedülálló lehetőséget jelent: új irányba indulhatnak, függetlenebbé válhatnak, és megerősíthetik szerepüket a társadalom alapvető partnereként – mint az emberi élet alapját jelentő termőtalaj őrzői.
E cél jegyében indította útjára az Ökoregion Kaindorf 2007-ben a Humuszépítő Programot, amelyhez ma már közel 400 gazdálkodó csatlakozott szerte Ausztriából és további 5 gazdálkodó Magyrországról.
A HUMUS+Építési Projekt részletesen
A cél a humuszépítés előmozdítása és a mezőgazdaság ökologizálása! A talajba való CO₂ megkötéssel hatalmas lehetőség kínálkozik a klímaváltozás elleni küzdelemben. De nem csak erről van szó! A humuszépítés révén talajaink stabilabbá válnak, sokkal több vizet képesek felvenni, elkerülhetők az elmosódások, és a száraz időszakok is könnyebben átvészelhetők. Különösen olyan időkben, amikor egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, elengedhetetlen a termesztési módszerek alkalmazása és az (éghajlati) ellenállóképesség növelése. A növények természetes módon megerősödnek, a talajművelés és a vegyszeres trágyázás csökkenthető, és a talajvíz is tehermentesül. A gazdálkodók ökológiai hozzájárulását – a jobb talajok mellett – a gazdaság a HUMUS+ tanúsítványkereskedelem révén ismeri el.
A HUMUS+Építési Program lényege egy megállapodás a HUMUS+ és az egyes gazdálkodók között, amely szerint a gazdálkodó vállalja, hogy öt-hét éves időszak alatt egy általa választott mezőgazdasági területen (többnyire szántóföldön) humuszt épít. A gazdálkodók teljesen szabadon választhatják meg eszközeiket, ugyanakkor a HUMUS+ számos gazdálkodási intézkedést javasol, mint például az állandó növényborítás, a szántás nélküli talajművelés, köztes növények használata, agroerdészeti rendszerek kialakítása, a vegyszeres trágyázás és növényvédő szerek csökkentése vagy komposzt alkalmazása.
A HUMUS+ szakspecifikus tudás előállításával és terjesztésével támogatja a részt vevő gazdálkodókat a humuszépítés útján.
HUMUS+Nagykövetek
HUMUS+ nagykövetek példamutató hatással
Az elmúlt években a HUMUS+Napok állandó és ünnepélyes részévé vált egy HUMUS+ nagykövet hivatalos kinevezése. Az oklevél Gerald Dunst általi átadásával a HUMUS+ köszönetet és elismerést fejez ki nagyköveteinek a klímavédelem terén tanúsított kiemelkedő elkötelezettségükért.
Felelősségteljes és példamutató cselekedeteik a tudományban és a gyakorlatban példaértékűek, és segítenek, hogy az Ökoregio és a HUMUS+ eszméje és víziója még hangosabban jusson el a világba.
A HUMUS+ nagykövetek támogatása értékes hozzájárulás a közös küzdelemben a klímaváltozás ellen és a fenntartható mezőgazdaságért.
Em.O.Univ.Prof. Dr.h.c. Helga Kromp-Kolb – HUMUS+Nagykövet 2024
Helga Kromp-Kolb a meteorológia és klimatológia emerita egyetemi professzora a Bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemén (BOKU). A légkörben terjedő szennyező anyagokkal és radioaktivitással, a klímaváltozással, valamint a fenntartható fejlődésre irányuló oktatással foglalkozik. Számos előadást tart, hogy felhívja a figyelmet a ránk váró nagy kihívásokra, és a politikai tanácsadásban is aktív szerepet vállalt.
„Minden téren sokat kell változtatnunk: az iparban és a mezőgazdaságban, a táplálkozásban és az energiatermelésben. Ez azonban nem feltétlenül negatív – a változásokat úgy is meg lehet valósítani, hogy közben jobbá válik az életminőségünk.”
Sepp Holzer – HUMUS+Nagykövet 2022
Sepp Holzer ismert „agrárlázadó” és ökológiai víziókkal rendelkező úttörő az osztrák Alpokból. Már gyermekként a természettől tanult, majd 19 évesen átvette szülei Krameterhof nevű birtokát, amelyből a mostoha körülmények ellenére egy gazdag természeti paradicsomot varázsolt sokféle vadkultúrával. A permakultúra saját módszerét „Der Agrar-Rebell” című életrajzában részletesen ismerteti. Számos nemzetközi projektje igazolja, hogy módszerei a legkülönfélébb éghajlati és növényzeti zónákban is működnek. Holzer évek óta tanácsadóként segíti földtulajdonosokat, gazdákat, professzorokat és lakóközösségeket Oroszországban, az USA-ban, Dél-Európában és más régiókban földterületek „újratermészetesítésében” és ehető tájak kialakításában a „Holzer-permakultúra” segítségével.
„Egészségesen csak akkor élhetsz, ha összhangban vagy a természettel. Egészséges növényt csak egészséges talajból kapsz. Egészséges húst pedig csak egészséges állatokból. Aki bekapcsolódik a természet körforgásába, az magával ragadtatik.”
Univ.-Prof. Dr. Gottfried Kirchengast – HUMUS+Nagykövet 2021
Gottfried Kirchengast a grazi egyetem nagy múltú geofizikai tanszékének professzora. A Klíma és Globális Változás Wegener Központ alapító igazgatója, valamint a „Field of Excellence Climate Change Graz” szóvivője. Tagja az Osztrák Tudományos Akadémiának, a Nemzeti Klímavédelmi Bizottság tudományos képviselője, továbbá tiszteletbeli professzor a Kínai Tudományos Akadémia Űrtudományi Intézetében.
A nemzetközileg elismert és több kutatási díjjal kitüntetett klímakutató több mint 300 szakcikk szerzője, több mint 40 doktori disszertáció témavezetője, és újító tudományos eredményeket hozott az éghajlatkutatás és a Föld megfigyelése terén. Részletesen foglalkozott a klímaváltozás osztrákországi hatásaival is.
„A humuszépítés döntő hozzájárulás ahhoz, hogy nagy mennyiségű CO₂-t kössünk meg a talajban. Az Ökoregion Kaindorf humuszprogramja egy kipróbált és Európa-szerte egyedülálló modellértékű példa. A gazdák ezzel egyszerre válnak klímavédelmi gazdákká.”
Dipl.-Ing. Dr. Franz Fischler – HUMUS+Nagykövet 2020
Dr. Fischler a BOKU-n végzett mezőgazdasági tanulmányai után a Tiroli Mezőgazdasági Kamara munkatársa volt, majd 1989-től osztrák szövetségi mező- és erdőgazdasági miniszterként dolgozott. 1995-től az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért, később halászati politikáért felelős tagja volt. Legnagyobb eredményei közé tartozik az Agenda 2000, a KAP-reform 2003-ban és az európai halászati politika első reformja.
2005 óta számos kormány tanácsadójaként tevékenykedik, és előadásokat tart Ausztriában és külföldön egyaránt. Ezen kívül a Raiffeisen Fenntarthatósági Kezdeményezés elnöke, valamint a Magasabb Tanulmányok Intézete (IHS) elnöke. 2020-ig az Európai Fórum Alpbach elnöki tisztét is betöltötte.
„A mező- és erdőgazdasági talajok a legnagyobb szénmegkötő tározók közé tartoznak. Ha a talajok humusztartalmát ismét közelítenénk a természetes szinthez, óriási mennyiségű CO₂-t lehetne tárolni bennük.”
Ing. Angelika Ertl – HUMUS+Nagykövet 2019
Angelika Ertl a bécsi/schönbrunni Kertészeti Felsőfokú Iskola (HBLVA) végzettje. Több mint 20 éve szerepel a televízióban (ORF), ahol a kertészkedés világát mutatja be. Szenvedélye a talaj, annak termékenysége és az egészségünk megőrzése a humuszon keresztül. Három könyvet publikált, melyek rendre felkerülnek az ismeretterjesztő sikerlistákra. A „Nagy talaj-ABC” című műve mára a talajrajongók alapművévé vált.
„OLIVA Reisen” nevű kertutazási irodájával a világ legszebb és legérdekesebb kertjeibe viszi el az érdeklődőket – Dél-Tiroltól Iránig, Angliától Dél-Morvaországig. A mottó: Inspiráció. Bemutatókertje és a biokertészkedéssel vagy vadnövényekkel történő főzéssel kapcsolatos workshopjai közkedveltek.
„A talaj az élet alapja – ez az alapja a táplálkozásunknak, és a régióban ez az élelmiszer-szuverenitás kérdéséhez kapcsolódik. Egyúttal kulcseleme a klíma- és biodiverzitás-védelemnek is.”
Mérföldkövek
2007
Indító rendezvény Prof. Helga Kromp-Kolb közreműködésével
Hét Kaindorf környéki település lakossági fórumot hív össze, hogy a régió aktívan fellépjen a fenyegető klímaváltozás ellen. A lakosság érdeklődése hatalmas, a kaindorfi kultúrház zsúfolásig megtelik. Ezt követően azonnal 100 önkéntes jelentkezik, hogy nyolc munkacsoportban vegyen részt. Ezzel megalakul az Ökoregion Kaindorf, és rögtön létrejön a mezőgazdasági munkacsoport is.
2007
Az első Humuszszimpózium
Ugyanabban az évben rendezik meg az első humuszszimpóziumot a községháza nagytermében. 30 szakértő vitatja meg egy napon keresztül a talajok humusztartalmának növelési lehetőségeit. Kiemelkedő résztvevők: Prof. Hülsbergen (FH Weihenstephan), Prof. Leonore Kutschera (gyökératlasz), valamint a BOKU és a TU Graz képviselői (Prof. Berg). Megállapodás születik arról, hogy a felvetett ötleteket azonnal tesztelik néhány gazdaságban.
2008
A gazdálkodók aktív humuszépítésbe kezdenek
A második humuszszimpóziumon, Ebersdorfban Prof. Glaser bemutatja először a Terra Preta koncepcióját. Az agrár munkacsoport öt gazdálkodóval, hektáronként kezd humuszépítést a rendelkezésre álló tudás alapján. A cél a gyors humuszépítés, hogy a tapasztalatokon keresztül bemutathassák a humuszban gazdag talajok előnyeit. Ehhez nagy mennyiségű komposztot használnak, és bevezetik a téli zöldítés gyakorlatát. Az átalakulás első évében a termésről lemondanak, és beállítják a Landsberger keverék szerinti zöldítés rendszert. A BOKU-val közösen nagyszabású kutatás folyik a kijuttatott komposzt stabilitásának vizsgálatára.
2010
Önbevallás „túlzott” nitrogén-kijuttatás miatt
Számtalan egyeztetés után a járási, tartományi és országos hatóságokkal nem sikerül jogilag biztosított keretet találni a humuszépítéshez szükséges komposzt és szerves trágyák használatára. Ezért önbevallással igyekeznek mozgást elérni az ügyben. Elsőfokon a Hartbergi járási hivatal elmarasztalja őket, majd a grazi közigazgatási bíróság elutasítja a fellebbezést. Bár telefonon közlik a pert elvesztették, hivatalos ítélet nem születik, annak ellenére, hogy többször kérik annak kiadását. Ezáltal a szerves anyagok és komposzt használata a humuszépítéshez gyakorlatilag elfogadottá válik a hatóságok részéről.
2010
Az első humuszértékesítési tanúsítványok átadása
A kaindorfi festőmesterrel, Hannes Herbsthoferrel közösen kidolgoznak egy humusz tanúsítvány rendszert. Az első kifizetések a gazdák részére megtörténnek. Az ár 30 €/tonna CO₂, amelyet a többletmunka alapján számolnak ki. Az első tanúsítvány átadását az ORF is filmre veszi és rövid riportban bemutatja.
2011
Projekt „Klimakohl statt Chinakohl“
A Frutura és a SPAR együttműködésében születik meg az ötlet, hogy a humusz témáját termékeken keresztül is eljuttassák a lakossághoz, és saját márkát hozzanak létre. Két év után azonban be kell látni, hogy a zöldségtermesztéssel párhuzamos humuszépítés a rendelkezésre álló tudás alapján nem valósítható meg. A projektet ezért megszüntetik, mivel nincs elegendő kapacitás a gazdák tanácsadására és támogatására.
2012
Humuszfilm
Bemutatják az alaposan kidolgozott „Humusz – az elfeledett klímalehetőség” című dokumentumfilmet a Humusznapok keretében, amely a humuszépítés témáját szélesebb közönséghez juttatja el. Emellett bemutatásra kerül Európa első, hulladékjogi engedéllyel rendelkező növényi szén (biochar) előállító üzemének működése is.
2013
Háromnapos Humusznapok
Először rendezik meg a Humusznapokat háromnapos eseményként. Ez a rendezvény már stabil, éves találkozóhelye lett a humuszszakmának. Bevezetik a „Komposzt-fachtag” (szakmai nap), a „Humusz-fachtag” gyakorlati nap és a „Humusz-szimpózium” tudományos nap felosztást, de később ezt megszüntetik, hogy erősítsék a szakmai és tudományos közösségek közötti kapcsolatot és megértést.
2014
Nemzetközi humusz szakértői találkozó
Először szerveznek angol nyelvű nemzetközi eseményt (szinkrontolmácsolással). Meghívják a világ legjobb szakértőit: Dr. Stephen Joseph (Ausztrália, biochar), Dr. Christine Jones (Ausztrália, Amazing Carbon), Michael Melendrez (Új-Mexikó, Soil Secrets), Dr. David Johnson (Új-Mexikó, komposztálási folyamat), Dr. Olivier Husson (Franciaország, CIRAD tanulmány), és Dr. Bruno Glaser (Németország, növényi szén).
2017
Gombák döntő szerepe
A gombák, mint a humuszépítés kulcsfontosságú tényezői, egyre nagyobb figyelmet kapnak. Univ.-Prof. Mag. Dr. Joseph Strauss, a világ egyik legismertebb genomkutatója, bemutatja, hogy a mikorrhiza-gombák másodpercek alatt képesek megkötni a talajban található szabad nitrátot.
2018
Nemzetközi növényi szén találkozó
Nemzetközi konferenciát rendeznek a növényi szénről az Ökoregion Kaindorfban, több ország résztvevőivel (USA, Szaúd-Arábia, Németország, Norvégia, Ausztrália, India, Hollandia, Indonézia, Svédország, Finnország, Anglia, Horvátország). Bemutatják a legfrissebb kutatási eredményeket, a résztvevők lenyűgözve távoznak. A Stockholmi faültetési rendszert demonstrálják egy iskolai udvaron egy fácska ültetésével, ahol az új növényi szén alapú talajfinomszubsztátot (Sonnenerde) használják.
2019
Talajprofil felfedezése Magyarországon
Magyarországon egy talajprofilban masszív humuszépítést mutatnak ki, amely csak néhány év alatt mélyebb rétegekben zajlott le. Ez indítja el a kutatásokat az irányban, különös tekintettel a francia SOBAC cég termékére, amely ezt elősegítheti.
2020
Nemzetközi érdeklődés a Humus+ iránt
A Humus+ felépítő program iránt növekszik a nemzetközi érdeklődés. Szinte az összes európai országból érkeztek már látogatók, különösen intenzív kapcsolatok épülnek Németországgal, Hollandiával, Csehországgal és Szlovéniával. Egyre több modell alakul ki a humusz tanúsítványok kereskedelmére az Ökoregion Kaindorf mintájára.
2021
Humus+ Modell Ökoregion Kaindorf
A Humuszépítő projekt új szerkezetet kap a „Humus+ Modell Ökoregion Kaindorf” néven, és még inkább megnyílik az együttműködés előtt Európában. Szlovénia az első szerződött partner, amely a Humus+ modellt saját országában is megvalósítja. A pandémia miatt a Humusznapok először online formában zajlanak, melyen összesen 444 résztvevő vesz részt. Ezáltal például egy új-zélandi néző is be tud kapcsolódni a programba.